Hosszú és fárasztó út után csapatunk minden tagja épségben, ám kissé kimerülten érkezett meg Vráble városába. Sok időnk azonban nem maradt a pihenésre, hiszen együttesünk útja a személygépjárművektől egyenesen az öltözőbe tartott. Az ünnepélyes megnyitón szó esett a fair-play szelleméről, ezt azonban valószínűleg a játékvezetők nem hallották...

  A mérkőzések 2×30 perces félidőkből álltak, döntetlen esetén pedig rögtön büntetőpárbaj következett. Első megmérettetésünkre 10.45-kor az FK Slovan Levice ellen került sor. A fáradtság és az összeszokatlanság meglátszott a csapaton, mégis Ódor találatával megszereztük a vezetést. A második játékrészben azonban egyenlíteni tudott a Levice, így büntetőpárbaj következett, ahol a mieink elvéreztek.

  A bronzmérkőzést az FK Slovan Sal'a együttesével vívtuk, de sokáig nem sikerült érvényes gólt szereznünk. A második játékrész vége előtt tíz perccel Bertalan húzott el a bal oldalon, majd éles szögből lőtt a hálóba. A gólt egy érdekes csere követte Börcsök, a kapus a mezőnyben folytatta, helyére az addigi irányítónk Tóth állt be. Debütálása azonban nem sikerült fényesre: Kovács óriási hibája után nem tudta hárítani a közelről leadott lövést. Együttesünk második mérkőzésén is büntetők döntöttek - nem a mi javunkra.

  Az FK Slovan Levice a döntőben drámai csatában múlta felül a hazai Spartak Vráble gárdáját. A bronzérmet a mieink legyőzésével az FK Slovan Sal'a kaparintotta meg, míg együttesünk a negyedik helyen végzett. Ennek ellenére nem vallottunk szégyent, hiszen idegenben nem könyvelhetett el vereséget csapatunk. Kis szerencsével az aranyéremre is jó eséllyel pályázhattunk volna.

  Az egyéni díjazásnál a mieink közül Börcsök Márk teljesítményét ismerték el, akit a torna legjobb kapusának választottak.